Mik a KKV-k, mi a különbség a mikrovállalkozás és a kisvállalkozás között?

A KKV rövidítés a Kis - és Középvállalkozásokat jelenti. Az Európai Unióban a vállalkozások KKV státuszát 800/2008 EK rendelet 1 sz melléklete szabályozza :

A legfontosabb elemei:

KKV-nek minősül az a vállalkozás amelynek létszáma kevesebb, mint 250 fő, és árbevétele nem haladja meg az 50 ,millió Eurót vagy mérlegfő összege nem haladja meg a 43 millió Eurót.

Ezen belül kisvállalkozás, amelynek létszáma kevesebb, mint 50 fő, és árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió Eurót.

Ezen belül mikrovállalkozás, amelynek létszáma kevesebb, mint 10 fő, és árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió Eurót.

Ezeken az alap kritériumon túl, még további megkötések vannak a kapcsolt és társvállalkozásokra vonatkozóan, illetve az állami vagy önkormányzati résztulajdonra vonatkozóan. (lásd részletesen a letölthető anyagot)

Nyereségesnek kell-e lenni, hogy pályázhassak?

A pályázatokban a pályázati konstrukciótól függően kerülnek megállapításra a jogosultsági kritériumok. Tehát mindig az adott konstrukcióban kell megvizsgálni a jogosultságot. Önmagában az, hogy nyereséges-e egy vállalkozás, vagy az, hogy magas árbevétele van, még nem elegendő annak eldöntéséhez, hogy jogosult vagy sem. A legtöbb pályázatnál bonyolult összetett kiválasztási kritériumok vannak, amelyek függnek a gazdasági mutatóktól, ezek a projekt összköltségéhez való viszonyától, a megtartott és az újonnan létrehozott munkahelyek számától.  Attól, hogy egy vállalkozás az adott évben veszteséges, még nem jelenti, hogy a kiválasztási kritériumok során nem tud magas pontszámot elérni, de fordítva is igaz, egy magas nyereséget elért vállalkozás sem biztosíték az elegendő pontszám eléréséhez.

Önkormányzati és civil szféra esetén ez a kérdés kevésbé releváns!

Ha egy adott konstrukcióban pályázni szeretne, kérjen előminősítést.

Kik jogosultak pályázat beadására?

Minden pályázatnál meghatározásra kerül a pályázók köre. A gazdaság élénkítés céljára kiírt pályázatokra általában mikro-kis és közép vállalkozások pályázhatnak. A KKV-k számára kiírt pályázatokban indulhatnak jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozók. Egyéb célú pályázatok esetén vannak olyan pályázatok, amelyeken nem csak vállalkozások indulhatnak, hanem költségvetési szervek, és egyéb nonprofit szférába tartozó vállalkozások is és sok olyan kiírás is megjelenik, ahol csak az államháztartáshoz tartozó szervezetek vagy a civilek indulhatnak. Uniós támogatásra magánszemélyek általában vidékfejlesztési célú projektekkel pályázhatnak.

Mi a statisztikai létszám?

A statisztikai létszám adott időszakra vonatkozó átlagos létszám, amely mértékegysége az FTE. Az adott időszak lehet havi, negyedéves, vagy éves statisztikai létszám. Egy FTE a statisztikai létszám, ha az adott időszak teljes egészében 1 fő teljes munkaidős munkavállaló volt foglalkoztatva.

Induló vállalkozások, szervezetek pályázhatnak-e?

Vannak olyan pályázati konstrukciók, ahol induló vállalkozást, szervezetet is támogatnak, de a legtöbb esetben egy vagy két év teljes üzleti év működés elő van írva. Ez mindig az adott konstrukciótól függ. Ha egy adott konstrukcióban pályázni szeretne, kérjen előminősítést.

Teljes lezárt üzleti év?

A teljes lezárt üzleti év nem azonos a lezárt évek számával. (Általában egyel kevesebb). Teljes lezárt üzleti évnek számít, ha az adott vállalkozás a teljes naptári évben (365 napon át) működött.

Ha pályázatot nyújtok be, mennyi idő múlva jutok a támogatáshoz?

A pályázat Irányító Hatóságai szabályzataiban le vannak fektetve a határidők. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ritka, ha ezen belül le tud zajlani a projekt. Közreműködő hatóságok túlterheltek, így az értékelések és döntések sajnos viszonylag hosszú idő alatt történnek meg. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a döntések 2-3 hónap alatt megtörténnek. A döntés után 30 napon belül megtörténik a támogatási szerződés megkötése. Utána a projekt végrehatóján múlik, hogy mennyi idő alatt készül el vele, és nyújtja be az elszámolást és a projekt záró jelentést. Az elszámolás benyújtása után, ha nincs hiánypótlás, 2-3 hónapon belül a támogatáshoz lehet jutni.

Utó vagy előfinanszírozás?

A legtöbb pályázat esetén utófinanszírozásos rendszerben nyújtanak támogatást. Ez azt jelenti, hogy a támogatottnak meg kell előlegezni a költségeket, ki kell fizetni a projekt összes szállítóját és szolgáltatóját, és a csak az igazoltan kifizetett számlákat lehet benyújtani elszámolásra. Így utólag kerül megtérítésre a támogatás.

Néhány konstrukcióban viszont lehetőség van előleg felvételére. Ez általában a támogatás 25-40 %-a. Ezt a pályázó a támogatás elnyerése esetén a támogatási szerződés megkötése után kézhez kapja, és mint egy rulírozó hitellel gazdálkodhat a projekt során. Elszámolni csak a projekt végén kell vele. Így ennyivel kevesebbet kell előre finanszírozni a kedvezményezetnek.

Végső esetben, ha nincs a támogatottnak lehetősége a saját erőből történő előfinanszírozásra, lehetőség van a pénzpiacon projektfinanszírozási hitelhez jutni. Természetesen ezt nem adják ingyen a bankok, kamatot kérnek érte, de nagyon jó biztosíték a hitel fedezeteként az elnyert támogatás.

Kapnak-e NAV ellenőrzést a pályázatot nyert vállalkozások?

Szerencsére ez nem igaz, semmivel sem több az APEH által ellenőrzött vállalkozások aránya a pályázatot nyert vállalkozások között, mint a pályázaton kívüliek között. Más különben egy szigorú pályázati elszámolást végig vitt vállalkozás esetében sokkal kisebb az esélye a számviteli szabályokban történt véletlen hibának, mint akik nem csináltak ilyent, mert a pályázat közreműködő hatóságai a hibákat a hiánypótlások során kijavíttatják.